Ma esti alkotásom....


Nem tudom

Most is a fejemben jársz, gondolok rád
Bár lassan emléked elfedi a szürke homály
Eltávolodtál tőlem, már hozzám se szólsz
Csak a képek élnek a fejemben, milyen szép is volt

Elképzeltem a jövőnket, tudom butaság az egész
Elfelejteni téged, bevallom nagyon nehéz
Küzdök én egyre, főleg magammal megy a harc
Elengedtelek már félig, mert nem tudom mit akarsz

Nem mondtad  soha, hogy bármit is szeretnél
A szavakat tőlem vártad, most sem értem mért
Az volt a baj, hogy túl keveset szóltam?
Nem tudtam mi az ami tetszene, mi az amit mondjak
Sajnálom, hogy így történt, az álmom nem ez volt
De az élet kiszámíthatatlan, s most ezt dobta a sors

2012.01.07. By: Ácimike